A napelemes telepítés előtt a legfontosabb, hogy kiszámoljuk, hogy mennyi teljesítményt várhatunk a rendszerüntől. Erre több eljárás is a rendelkezésünkre áll, de előtte tudunk kell, miért nem azt a mennyiséget kapjuk meg a rendszertől, amit a tetőre feltelepítettük.

A napelemek teljesítményét úgy mérik, hogy a paneleket egy olyan tesztkamrába helyezik, ahol a panel hőmérséklete 25℃, a légnyomás 151.987,5 Pa (1,5ATM), a felületét érő sugárzás pedig 1000 W/m2 (1 kW/m2).

Azonban ezen  teszt során egy idealizált környezet felállítása történik meg, amelynek célja összehasonlíthatóvá tenni a különböző termékeket, viszont a valóságban például a tető tájolása és a nem ideális dőlésszög miatt a rendszer nem lesz képes ezt a teljesítményt leadni.

Táblázat alapú kalkuláció:

Ebben az esetben egy katalógusból megnézzük, hogy az adott tető paraméterei milyen teljesítmény-romlást eredményeznek. Ennek oka, hogy a beeső napsugárzás nem tökéletesen éri a paneleket, hanem amikor merőleges szögben éri a napsugárzás az eszközt (mert mondjuk délnyugatra néznek a panelek), akkor már vastagabb légrétegen keresztül hatol át, így kevesebb a sugárzás energiája.

 Amint látható, 35 fokos tetőhajlásszög és a déli irány az ideális. Ezzel szemben a mi épületünk 45 fokos tetővel és 60 fokos nyugati tájolással rendelkezik. Ezen a tetőn minden felrakott napelemtábla csak 87,7%-os hatékonysággal fog termelni.

 Hazánkban a napból érkező sugárzási energia alapján 1200-1230kWh teljesítményt ad le 1kW névleges teljesítményű napelem évente. Ez a 100%-os hatékonyságra vonatkozik, tehát a mi tetőnk esetében 1200kWh*87,7% = 1052,4kWh teljesítményt tudunk minden telepített 1kW napelem segítségével előállítani.

 Pozíció alapú EU-s kalkulátor

 Az előzőnél egyszerűbb és pontosabb számítást tesz lehetővé az Európai Unió által biztosított kalkulátor, amely a https://re.jrc.ec.europa.eu/pvg_tools/en/tools.html#PVP oldalon érhető el.
Ezen az oldalon be tudjuk állítani minden paraméterét a tetőnknek és a tervezett napelemrendszernek.

Az oldalon meg kell keresni a telepítés helyét egy térképen, megadni a telepítendő rendszer méretét és egyéb paramétereit, majd a rendszer megadja, hogy mekkora hozamra számíthatunk havonta. Figyelembe kell venni, hogy semmilyen időjárási tényezővel nem számol a rendszer, emiatt a kalkuláció nem fedi 100%-ban a későbbi termelési volumeneket. A lenti képen egy 3,42 kW-os rendszer előzetes kalkulációját láthatjuk.

Ha a fent látható 3618 kWh-t elosztjuk 3,42-vel (mert azt állítottam be nagyságnak a szoftverben), akkor láthatjuk, hogy 1057 kWh-t kapunk 1 kWh felszerelt napelemből.

Mivel a kézi számolás eredménye 1052kWh, a szoftveres 1057, így kimondható, hogy  két kalkulációs metódus mindegyike megfelelő eredményt ad.

Természetesen senki nem szeret kézzel számolni teljesítményt, inkább az a fontos, hogy megértsük a számítás pontjait.