A modern vegyes tüzelésű kazánokat mostanában egy viszonylag új eszközzel szerelik fel, amely működését sokan nem ismerik. Ez az eszköz a kazánvédő szelep. Ez úgy keveri a vizet, hogy a kazán fele csak az előre megadottnál magasabb hőmérsékletű víz mehessen.

Erre azért van szükség, hogy a kazán a túl hideg víztől ne hibásodjon meg (repedés, kátrányosodás). Amíg nem éri el a megfelelő hőmérsékletet, addig a kazán saját vizét keringeti és nem engedi a fűtésrendszer felől a hidegvizet visszaáramolni a kazán fele. Amint a hőmérséklet emelkedik, a szelep arányosan egyre több hidegvizet enged vissza, így indítva be az áramlást a tartály és kazán között, miközben elzárja a kazán saját keringetését.

 Másik fontos altípusa keverőszelep, erről itt olvashatsz bővebben.

A szigetelésről mindenki mindent mond, de 1 kép többet mond ezer szónál:

ugyanez a cső termoképen:

A szigeteletlen (X-el jelölt) résznél 35,8 fokos a felület, míg az "a' val jelölt részen 20,6 fokos. 

A szigetelés csak egy 6 mm vastagságú csőhéj, de még ez is ilyen sokat jelent.

A keverőszelepet manapság minden rendszerbe beszerelik,de sokan nem tudják mire jó. Sok használó nem is szereti, mert míg a régi rendszerek akár 80 fokos vizet adtak a rendszerbe, addig az újak emiatt az eszköz miatt kevesebbet.

 Az eszköz egy olyan egység, amelynek egy hidegvíz és egy melegvíz bemenettel rendelkezik. A kimeneten ezeknek a keveréke jelenik meg. Különböző verziókban készül, az alapján, hogy a kimenet miként van szabályozva.

Elkészült a farakás! :)

Persze ez nem volt rövid "buli"... :)

Amikor fát vásárlunk, akkor két lehetőség közül lehet választani:

• a fát tömegre

vagy

• térfogatra vesszük

Amikor fát pakolunk, akkor mindig felmerül a kérdés, hogy vajon mennyi az annyi? Mennyit pakoltunk fel, vajon meddig elég, stb?

Ennek a kiszámítása a következőképpen történhet, ha nincs kedvünk különösebben számolni, de elfogadjuk, hogy átlagosan 30 cm hosszú egy darab fa :)

Ha bármikor is nézegettük a kazánunkat működés közben, akkor biztos mindannyian kíváncsiak voltunk, hogy melyik csőnek mennyi lehet a hőmérséklete.

Többféle megoldás is létezik, nekem van egy kedvencem, az infravörös hőmérő.

Száz szónak is egy a vége: a fának száradnia kell, minél többet, annál jobb. A minimum, hogy a lehető legtöbbet elhelyezünk a kazánházban (persze a tűzvédelemmel alaposan törődve), hogy a felhasználás előtt is tudjon száradni. Ez persze sokat nem jelent, de a külső részeket kissé szárítja, márpedig minden vizet el kell távolítani, amennyire csak lehet.

Van egy eszköz, ami a fatüzelés esetén jó, ha beszerzésre kerül :) (fura mondat lett :) )

Minden egyes fórum, műszaki leírás, stb hangsúlyozza, hogy a fának mennyire száraznak kell lennie, amit a nedvességtartalommal szoktak kifejezni. Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy ha egy 1 kg-os fahasábot a kezünkbe veszünk, akkor annak mekkora %-a víz. Tehát ha 40%-os a víztartalom, akkor az azt jelenti, hogy valójában csak 60 dkg fánk van, a többi víz.

Felkerült a tyúkolunk a http://tyukudvar.blog.hu -ra. :)

Nah, ha már én írtam, átrakom a tartalmat :)

Beköltöztünk egy régi házba,  és az első képen található épületet találtuk az udvarban. 

Ebből kihámoztunk egy régi tyúkólat, de nem volt valami fényes és mi sem tartottunk sohasem hasonló jószágokat. Úgy döntöttünk, hogy próbát teszünk és néhány tyúkkal kezdünk. Kivágtuk a dudvát és kitakarítottunk.