A puffertartályok a mai vegyes tüzelésű rendszerek egyik alapvető pontjai. Míg régebben csak úgy tudtuk használni a fűtésrendszerünket, hogy begyújtás után amíg fűtjük a rendszert, addig meleg van, de ha például lefekszünk aludni, akkor addig van meleg, amíg a parazsat tartja a kazán, de csak folyamatosan csökkenő mértékben.

Ráadásul a hagyományos kazánok nem termelnek melegvizet, sem a hulladékhő felhasználásuk sem megfelelő.

A modern fűtési rendszerek része a puffertartály, amelyről itt egy leírás.Ennek egy továbbfejlesztése, hogy a puffertartály nem csak egy forróvíz tároló a fűtésünk számára, hanem több ennél.

A puffertartályokban két megoldást használnak a használati melegvíz előállítására. Az egyik, hogy egy tartályt helyeznek a nagy tartály belsejébe. Ezt felfűti a víz és így azonnal használható. Ennek a hátránya, hogy ha nincs fűtés, vagy ha nagy mennyiséget veszünk ki, akkor csak hideg víz fog érkezni.

Ennél modernebb megoldás a frissvíz-modulos puffertartály. Ennél a tartályban egy nagy felületű csőkígyó van elhelyezve, ami a tárolt víztől átmelegszik és a rajta átfolyó vizet felmelegíti. Az érdekesség az, hogy ez a víz megy a bojlerbe (hivatalos nevén elektromos forróvíztároló), aminek viszont ennyivel kevesebb vizet kell felmelegítenie. 

Erre a rendszerre egy példa a következő képen látható modul, amelyet a tartály zárófedelének helyébe kell építeni. (gyártó:Magnet kft, Típus: DN20)

Ez a csőkígyó 880 mm "magas" és több mint 3,9m2 a felülete. A víz először leáramlik az alsó részre a függőleges csövön keresztül, majd a külső csőszakaszokon feláramlik, amely során átveszi a pufferben lévő víz hőmérsékletét. Ez akár azt is jelentheti, hogy a tárolóba forróbb víz érkezik, mint ami be van állítva, tehát nem kell fűtenie a beáramló vizet, ami így komoly megtakarítást jelenthet.

Ha valaki aggódna a hűtési hatás miatt: a pufferek általában 1000 liter körül vannak (minél nagyobb, annál jobb), míg a bojlerek 100 liter körüliek, így a teljes feltöltés esetén sem lenne elég tömegáram a puffer kihűtéséhez.